Pontos cím
4002 Debrecen Külterület 99.sz

Környezet leírása

Megközelíthetőség

Részletes leírás
Debrecentől 11 km-re a 33-as főút mellett található a 250 éves épület. Hangulatos, családias, teraszos csárdánkban 120 féle magyaros és házias ételek közül választhatnak a hozzánk betérő vendégek (extra kívánságokat is teljesítünk). Éttermünk 80-100 fő, teraszunk 150 fő befogadására alkalmas.

Csárdatörténet

A csárda a XVIII. és XIX. Századi Magyarország jellegzetes-elsősorban alföldi-épülete volt, a legjelentősebb városhelyekre vezető utak mellett egynapi-félnapi járásra helyezkedtek el. A pusztai csárdák az Alföldön nagy számmal a török hódoltság megszűnése után kezdtek feltűnni és a sok elpusztult falu miatt az egymástól távol fekvő mezővárosok között mint pusztai vendégfogadók nélkülözhetetlenek voltak az utasember és a vásározó kereskedők számára.

A Látóképi- régi nevén fegyverneki - csárda 1731-ben épült a mátai és az újvárosi országút elágazásánál, Kiss Gáspár és Szőke János tőzsérek vállalkozása által. Az 1816-ra dátumozott bővítési terv a szűknek bizonyult csárdaépületet alápincézett épületszárnnyal kívánta kiegészíteni. Az épület alaprajza U elrendezést mutat, amely az oszlopos-tornácos L alakú főszárny fedett pincelejárattal történő kialakításából adódik. A főszárny tengelyében szabad tűzhelyes pitvar, balra az árendátor (bérlő) lakószobája, jobbra a "Bor ivó ház", azaz a kocsma. Az ivóhoz "Bor mérő szék", azaz söntés kapcsolódott, valamint az árendátor belső kamrája, ahonnan a borospincébe lehetett lemenni. Mind a bővítés új részei, mind a belső kamrát megosztó fal ma is megvan. Az épületről Ecsedi István 1930-as fotói adnak újabb adatokat, ezeken látható az 1987-es helyreállítás előtti állapot.

A csárdát az Országos Műemlék Felügyelőség 1985 augusztusában "városképi jelentőségű építménnyé" nyilvánította, a belső részletek: eredeti konyha, szabad kémény, vendégszobák, kályhafülkék védettek.