Pontos cím
Tiszabábolna Szabadság út 47

Környezet leírása
Egy 450 fős tiszai faluban található.
Amelyben csak jó magyar emberek élnek!
Kikapcsolódási lehetőségekben bővelkedő hely:
- horgászat,
- csónakázás,
- madárrezervátum,
- a környéken több termálvizes strand (Mezőkövesd-Zsóri, Bogács,
Tiszacsege, Ároktő, Tiszafüred stb...),
- a falu focipályája a kert végében
- lovaglási lehetőség felnőtteknek, gyerekeknek.

Megközelíthetőség
A vendégház Budapesttől 160 km-re, az M3 autópályától 25 km-re,található

Részletes leírás
Miért BIO bábolna?

A bio szót sokan használják, de minden alap nélkül. Én úgy gondolom mikor ezt a nevet adtam a honlapomnak volt okom rá. Kezdjük az elején! Mikor megvettem a házat elég siralmas állapotban volt, de csak természetes anyagokból lett építve: 60cm vastag vályogfalak, csak fa nyílászárók, fa födém, és a cserép. Nem volt műanyag, beton vagy bitumen.

A felújítás alatt ügyeltem arra, hogy ha lehet csak természetes alapanyagú építő anyagot használjak. Mészbázisú festékkel dolgoztunk. A bútorok kezelésénél is vizes pácokat alkalmaztam. A födém lenolaj kencével lett átitatva. Rögeszmém az is, hogy újrahasznosítsak, gondolok arra, mikor házbontásból elhozott deszkákat, gerendákat építettünk be.

Nem vágtam össze tüzelőnek, hanem inkább új életre keltettem a 80 éves fagerendákat.

A terasz, amit utólag építettem a házhoz ilyen gerendákból van összeácsolva. A tetejére bontott cserép került, ezzel is azt akartam elérni, hogy öregbítsem a házat, és nem utolsó sorban a pénztárcámat is kímélte. A terasz burkolatát bontott téglából oldottam meg, az oldalfalaknál tufakővel vegyítve. A kocsi beállót pedig zúzott mészkővel borítottam. Folytathatnám még sokáig, de nem ez a célom.

A ház használatánál is odafigyelünk a szelektív hulladékgyűjtésre. Az ételt sem dobjuk a kukába, mert az ételmaradékot megeszi (Győző) a szomszéd kutyája. Ezen kívül a csirkék is örülnek egy két odadobott dinnyehéjnak.

Nem tudom, hogy az bionak számít, hogy az ember kakaskukorékolásra ébred, vagy bosszankodik a vakondtúrás miatt, de én elfelejtem a világ összes baját, amikor kint állok a ház verandáján, és látom, ahogy a gólyapár neveli a kicsinyeit. A ház előtt az út közepén beszélgethetek nyugodtan a 84-éves Endre bácsival, hosszú diskurálásunkat csak az utcában lakó úr zavarja meg kerékpárja csengőjével. Ezek után úgy gondolom városi gyerekként aki: autó, mobiltelefon, internet nélkül létezni sem tudó, joggal adhatom a Bio nevet a házikónak.