|
Tájékoztató a Széchenyi Pihenő Kártya
kibocsátásáról és felhasználásáról szóló kormányrendeletről
2011. április 5. 12:00
1. Előzmények, a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének törvényi háttere:
A Kormányprogramban kiemelten kezelt cél a munkahelyteremtés és a lakosság
egészségi állapotának javítása. Egymillió új munkahely kell ahhoz, hogy
fenntartható növekedés és egyensúly jellemezze a magyar gazdaságot. Az új
munkahelyek jelentős részét felsőfokú végzettség nélküli emberek számára kell
a vállalkozóknak létrehozniuk, hiszen közöttük sok a munkanélküli vagy az
inaktív. Az ilyen típusú új munkahelyek nagy része a turizmus területen jöhet
létre: az ágazat képes tömegesen alkalmazni a ma nem foglalkoztatott munkaerőt.
Egy nemzet egészségi állapotát nemcsak a gazdaság fejlettsége határozza meg,
hanem az egészségi állapot is visszahat gazdaságára. A jelenlegi népegészségügyi
helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti. Kiemelt cél
a lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése.
Az egészségügy egyik legfontosabb feladata az egészségmegőrzés, a prevenció.
Ennek teljesülését segíthetik elő a Széchenyi Pihenő Kártya által igénybe
vehető szolgáltatások.
A Széchenyi Pihenő Kártya ötletét 2010 tavaszán a Széchenyi Klub Gazdaságfejlesztő
Társaság vetette fel. Az általuk kidolgozott koncepciót később konzultációk
keretében véleményezték a turisztikai szakmai és érdekvédelmi szervezetek,
e megbeszéléseken részt vettek a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai is.
A konzultációk végeredményeként alakult ki az a jogszabályi megoldás, amely
a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a "béren kívüli juttatások"
fejezetébe illesztette be a kártyát, mint a cafeteria rendszer új elemét.
A Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének célja az egészségmegőrzéshez, az
egészséges életmódhoz, általában az életminőség javításához kapcsolódó
szolgáltatások elérhetőségének bővítése új cafeteria elem magalkotásával,
a turizmus gazdaságfejlesztési szerepének erősítése, a gazdasági növekedés
hazai forrásainak bővítése.
A Széchenyi Pihenő Kártya "az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan
fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás
terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatónál -
szolgáltatások vásárolhatók."
Egy adott évben kedvezményes adózással legfeljebb 300.000 forint támogatás
utalható a Széchenyi Pihenő Kártyára. Az Szja. törvény béren kívüli
juttatásokra vonatkozó előírásai szerint a munkáltatónak a támogatás
értékének 1,19-szerese után kell 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót
fizetnie, a juttatást más közteher nem terheli. (A munkáltató ezen felül is
utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok
terhelik.)
2. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló
kormányrendelet
A végrehajtási részletszabályok meghatározására a törvény a Kormányt hatalmazta
fel. E felhatalmazásnak tett eleget a Kormány azzal, hogy 2011. március 30-án
elfogadta a kártya kibocsátásával és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb
szabályokat rögzítő kormányrendeletet.
2.1. A támogatás formája
A támogatást a munkavállalók ún. "elektronikus utalvány" formájában kapják meg
Ehhez kapcsolódik egy - megjelenésében, és használatában a bankkártyákhoz
hasonló - "elektronikus utalványkártya", amely lehetővé teszi, hogy a rendszerbe
bevont szolgáltatóknál a felhasználó az elektronikus utalványai terhére
szolgáltatásokat vásároljon. A rendszer harmadik eleme az "elektronikus
utalvány nyilvántartás", ami nem más, mint a kibocsátó intézmény által a
munkavállalók számára juttatott utalványok elektronikusan vezetett
nyilvántartása.
A munkáltatók a támogatás során elektronikus utalványokat vásárolnak a kibocsátó
intézménytől és azokat az elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítják
dolgozóiknak.
Az elfogadóhelyek a kártyán lévő elektronikus utalványt készpénzre, vagy
készpénz-helyettesíthető eszközre nem válthatják át.
A rendelet lehetőséget ad arra, hogy minden kártyatulajdonos közeli
hozzátartozójának ún. társkártyát igényeljen. Egy társkártya ingyenes, a
többiért fizetni kell, de maximum 1500 forintot. Így egy számlához a közeli
hozzátartozók is a tulajdonossal megegyező jogosultságokkal hozzáférhetnek.
2.2. A kártyával igénybe vehető szolgáltatások köre
A kártyával igénybe vehető minden olyan belföldi szolgáltatás, amely a pihenést,
az egészség védelmét, megerősítését szolgálja. Ide a tartoznak:
- szálláshely-szolgáltatás,
- éttermi vendéglátás,
- fürdőszolgáltatások,
- betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások,
- a kulturális szolgáltatások közül a múzeumi, színházi, növény-állatkerti,
egyéb művelődési intézményi belépőkre fordított összeg,
- természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői,
- az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag,
- testedzési szolgáltatások,
- verseny- és lovaglóistállók szolgáltatásai.
A kedvezményezett szolgáltatások egyértelmű meghatározására és beazonosítására
a rendelet a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsátott, széles körben
ismert és használt Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR)
jegyzék besorolási kategóriáit alkalmazza.
A rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználhatósági körét úgy határozta meg,
hogy az minél hatékonyabban és célirányosabban szolgálja a belföldi turizmus
élénkítését.
Ezért túl azon, hogy a SZÉP Kártyával megvásárolható szolgáltatások mindegyike
valamilyen formában kötődik a pihenéshez, üdüléshez, valamint az
egészségmegőrzéshez, a rendelet előírja, hogy bármely szolgáltatás csak
szálláshely-szolgáltatással együttesen vehető igénybe a kártya felhasználásával.
Közvetett módon így érhető el, hogy a kártyát ne pusztán a hétköznapi pihenési
szükségletek kielégítésére lehessen használni, ehelyett a felhasználás minden
esetben a belföldi vendégéjszakák és az abból származó vállalkozói bevételek,
ezen keresztül az állami adóbevételek növelését eredményezze. A szálláshely
szolgáltatás igénybe vétele a turizmus legalapvetőbb eleme, ezért a fenti cél
elérését ennek kikötésével lehet biztosítani.
A belföldi vendégek, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a
gazdasági válságot követően csökkent, és még ma sem éri el a válság évének
(2008) szintjét. Ez egyaránt igaz a kereskedelmi szálláshelyekre, ezen belül a
szállodákra is.
A Magyar Turizmus Zrt. által közölt kutatás szerint a magyar lakosság 2010.
évi belföldi utazásainak 8,9%-a volt egészségturisztikai motivációjú
(gyógykezelés: 4%, egészségmegőrzés: 4,9%). Az utazás időtartama szerint az
1-3 éjszakás utazások 5,2%-át az egészségmegőrzés motiválta, 1,9%-át pedig
gyógykezelés. A 4 és több éjszakás utazásoknál ezek az arányok 4,9%, illetve
8,7 %. A kormány célja az egészségturisztikai motivációjú utazások arányának
növelése.
Hazai és európai uniós pályázati forrásokból, illetve magántőkéből az utóbbi
években jelentősen növekedett és modernizálódott a hazai szálláshely kapacitás.
Ugyanakkor a kapacitás bővülésének ütemét nem követte a vendégforgalom
növekedési üteme, amelynek eredményeként a szálláshelyek kihasználtsági
adatai folyamatosan romlanak. A gyenge kihasználtság az utóbbi években tovább
esett, a 2010-es adatok a kereskedelmi szálláshelyek esetén 3,3 %-os, a
szállodák tekintetében pedig 3,7 %-os visszaesést mutatnak 2008-hoz képest.
Azzal, hogy rendelet a SZÉP Kártya felhasználását szálláshely szolgáltatás
igénybe vételéhez köti, ez a tendencia változtatható meg.
A kártya alkalmazása becslések szerint 3-5 éves időtávon belül a belföldi
turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezi. A multiplikátor
hatás figyelembe vételével a GDP 0,64 %-os bővülése és a költségvetési
egyenleg 0,13 %-os GDP arányos javulása várható.
2.3. Fizetés a kártyával, a támogatás felhasználásának időbeli korlátja
A kártyával a szolgáltatónál vagy POS terminálon (kártyaolvasón), vagy
interneten keresztül lehet majd fizetni. Ebből következően az elfogadóhelyeknek
nem kell feltétlenül terminállal rendelkezniük, hiszen a kártya használatához
elegendő lesz az internetes kapcsolat.
Komoly gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a támogatások lehetőség szerint
ütemezetten, de mindenképpen az utalástól számított belátható időn belül
hasznosuljanak a turisztikai forgalomban.
A szabályozás ezt juttatja érvényre, amikor kimondja, hogy a Széchenyi Pihenő
Kártya támogatás adott évben juttatott összegét a következő év december 31-ig
fel kell használni.
A kártyát a kibocsátó intézmény akkor szüntetheti meg, ha annak egyenlege 24
hónapon keresztül nulla, vagyis két évig nem érkezik rá támogatás.
A kártya lejárati ideje minimálisan 3 év.
Az Üdülési Csekk és a Széchenyi Pihenő Kártya rendszere egy ideig párhuzamosan
működik, a SZÉP kártya fokozatosan váltja fel az Üdülési Csekket.
2.4. A kártyához kapcsolódó díjak, jutalékok
A kártyarendszer bevezetésének egyik célja a használat költségének
minimalizálása, és költségviselés tekintetében az egyes szereplők
terheinek szétosztása.
Ennek érdekében a kormányrendelet rögzíti, hogy
- a kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatban a munkáltatónak
(aki a támogatást nyújtja) és a munkavállalónak (aki a támogatást kapja) a
kibocsátó intézmény díjat, egyéb költséget semmilyen jogcímen nem számíthat
fel,
- a kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártyaelfogadási
szerződésben foglaltak szerint a pénzintézet, illetve a szolgáltató viseli.
A rendelet szabályozza a kibocsátó intézmény által az elfogadóhelyek felé
felszámított jutalék mértékét is, amely nem lehet több a fizetési forgalom 1,5
százalékánál. Ez jóval alacsonyabb, mint az Üdülési Csekk után felszámított díj.
A jutalék-bevételt a SZÉP Kártya rendszer működtetésére és marketingjére kell
fordítani a kibocsátónak.
E rendelkezések biztosítják, hogy a kártyahasználat költségei a társadalmilag
elfogadható mértéket ne haladják meg, és azokat ne a felhasználók, hanem a
lebonyolításban üzletileg érdekeltek (kártyakibocsátó, szolgáltató,
elektronikus elfogadói terminált üzemeltető) viseljék.
2.5. A kártya kibocsátásának, illetve a kibocsátás megszüntetésének feltételei
A rendelet meghatározza a kártya kibocsátására jogosult gazdasági társaság
paramétereit is. Eszerint az a gazdasági társaság bocsáthat ki SZÉP Kártyát,
amely
- ügyfelek számára nyitva álló helyiséget tart fenn minden 35 000 főnél több
lakosú magyarországi településen,
- az utolsó lezárt üzleti évben legalább 100 000 darab saját kibocsátású
bankkártyával rendelkezett,
- legalább 2 év tapasztalata van az SZJA törvény 71. §-a szerinti béren
kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák
kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák száma
meghaladta a 25 000 darabot a legutolsó lezárt üzleti év adatai alapján.
A fentiek szerint tehát csak olyan gazdasági társaság (szolgáltató) végezheti
a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátását, amely hasonló kártyák kibocsátásában
már tapasztalattal bír, és emellett országos lefedettsége révén készen áll a
teljes lakosság kiszolgálására. E követelmények révén biztosítható, hogy a
kártya kibocsátására, az egész rendszer működtetésére felhatalmazott intézmény
valóban képes legyen a kártya mielőbbi bevezetésére, és ez által a bevezetéséhez
fűződő társadalmi, gazdasági célok megvalósuljanak.
A kártya kibocsátás megkezdését - a vonatkozó jogszabályok értelmében - nem
szükséges előzetesen engedélyeztetni, vagyis a rendeletben foglalt feltételeknek
megfelelő intézmények a jogszabály hatályba lépését követően bármikor
megkezdhetik a kibocsátást. Ez a szabályozás egyrészt felgyorsítja a rendszer
kiépülését, csökkenti az érintettek adminisztrációs terhét, másrészt
következetes és hatékony ellenőrzést követel meg a hatóság részéről.
Annak érdekében, hogy a rendszer a kártyatulajdonosok számára maximális
biztonsággal működjön, a rendelet szabályozza azt is, hogy egy SZÉP Kártyát
kibocsátó intézmény milyen feltételekkel szüntetheti meg ez irányú tevékenységét.
Egyrészt előírás, hogy a kibocsátás megkezdését követően legkorábban 5 év
elteltével szüntethető meg a tevékenység. Másrészt a tevékenység
megszüntetésének a feltétele, hogy az intézmény egy másik intézménnyel a
szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződést köt és ezen másik
intézménynek vállalnia kell a kártya-kibocsátási tevékenységét megszüntető
intézmény által kibocsátott kártyák további működtetését.
2.6. A kártya kibocsátásának ellenőrzése
A kártya kibocsátási tevékenységet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
(Hivatal) ellenőrzi, annak megkezdését a Hivatalnak haladéktalanul be kell
bejelenteni.
Amennyiben a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja a kormányrendeletben
foglaltak megsértését, a jogsértés súlyának és jellegének függvényében
szankcionál.
A Hivatal a bejelentés és a hatósági ellenőrzési tevékenység tekintetében
folyamatos tájékoztatatni köteles az irányítási jogkört gyakorló nemzetgazdasági
minisztert.
Budapest, 2011. április 5.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
Forrás: http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/szechenyi-piheno-kartya
|