|
Ezen az oldalon Gróf Széchenyi István életéről, életművéről
olvashat hasznos tudnivalókat.
Gróf Széchenyi István
1791-ben született Bécsben. Apja gróf Széchényi Ferenc,
édesanyja Festetich Júlianna grófnő.
Középfokú iskoláit magánúton végezte, de nyilvánosan, magyar
páterek előtt vizsgázott. Apja akarata szerint 17 éves korában
már katona volt. Részt vett a Napóleon elleni háborúkban, ki is
tűnt bátorságával és vakmerőségével. Rengeteget utazott, bejárta
Törökországot, Kelet- és Nyugat-Európát.
Utazásai közben döbbent rá hazája elmaradottságára. Megállapította, hogy
történelmi neve súlyos kötelességgel is jár, ezért életcéljául nemzete
sorsának előmozdítását tűzte ki. Hazatérve ő lett a reformgondolat kezdeményezője
és legjelentősebb alakja.
Szinte lehetetlen felsorolni mindazt, amit élete folyamán tett nemzetéért.
Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, előmozdította a dunai és tiszai gőzhajózást, a Lánchíd megépítését, támogatta a vasúthálózat megépítését és az egyesült Budapest ötletét.Az 1848 áprilisában megalakuló Batthyány kormányban a közmunka-közlekedésügyi miniszteri tárcát kapta. Bécs és a független magyar kormány közötti feszültségeket azonban nem volt képes elviselni. Posztjáról lemondott, és 1848. szeptember 5-én a döblingi elmegyógyintézetbe került orvosa, Almási Balogh Pál tanácsára. Széchenyi Döblingben hamarosan visszanyerte szellemi alkotóerejét, és élénk érdeklődéssel kísérte a hazai és európai politikai eseményeket, viszonyokat.
A sorozatos zaklatások, házkutatások felőrölték Széchenyi maradék erejét. Az
üldöztetéseknek csak a halála vetett véget. 1860. április 7-éről 8-ára virradó
éjszakán "karosszékében ülve, átlőtt koponyával találtatott".
Művei:
A "legnagyobb magyar" elnevezést számos reformkísérletéért, a haza
felvirágoztatásáért, nemzetnevelő tevékenységéért adományozta neki
későbbi politikai ellenfele, Kossuth Lajos. A hazai gazdaság és
társadalom átalakításának szükségességét Hitel (1830) című könyvében
fejtette ki. A művet, gondolatait ért támadások miatt írta meg
Világ (1831) könyvét, melyben állításait igazolva riasztó képet
festett az országról. 1833-ban a cenzúra miatt Lipcsében adta ki
a magyar politikai radikalizmus kézikönyvét, a Stádiumot. Nagy
hatású röpiratokat írt. Már a döblingi ideggyógyintézetben írta a
magyar politikai irodalom páratlan gúnyiratát, az Önismeretet
(1857), szatirikus támadását az önkényuralmi rendszer ellen.
|