A Széchenyi Pihenő (korábbi munkanevén Rekreációs) Kártya bevezetése A Széchenyi Klubba tömörült szállodai szakemberek dolgozták ki 2010 első negyedévében a Széchenyi Rekreációs-Kártya tervezetét, amely a korábbiaknál is lényegesen intenzívebben segítené a belföldi turizmus fejlődését, a magyar lakosság hazai üdülési lehetőségeinek bővülését s ezzel közvetve az egészségmegőrzést és a családok összetartozását. A Magyar Szállodaszövetség szakmai segítségével május hónapban került sor a koncepció részletesebb kimunkálására és a Szövetség képviselői részt vettek a Nemzetgazdasági Miniszter által létrehozott munkabizottságban, amely elkészítette a Kártya bevezetésének végleges változatát. Az előzetes tervek szerint 2011 januárjától indult volna útjára a Széchenyi Pihenő Kártya, amely új Cafeteria-elemként, évente legfeljebb 300.000 Ft/fő összegig, kedvezményezett béren kívüli juttatás lesz, amely után szintén a kifizető fizet személyi jövedelemadót, de más közterhek (járulék-, eho) kötelezettség nem terheli. 2012 -es változások: Az elfogadott törvény szerint továbbra is béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás, és a törvény szövegének megfelelően azonban ez három egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló kártya alszámlájára utalható a következők szerint: szálláshely alszámlájára utalható, külön jogszabályban meghatározott szálláshely szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 225 ezer forint támogatás; vendéglátás alszámlájára utalható, melegkonyhás vendéglátó-helyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) külön jogszabályban meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 150 ezer forint támogatás; szabadidő alszámlájára utalható, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 75 ezer forint támogatás. Hogy az egyes alszámlákon lévő összegeket milyen szolgáltatásokra lehet elkölteni, arról részletesebben itt tájékozódhat! A Széchenyi Pihenő Kártya ( SZÉP kártya) olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a kártya kibocsátására (kártyakibocsátó) felhatalmazott pénzügyi vállalkozásnál ( szolgáltató ) nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont elfogadóhelyek alkalmazásával – szolgáltatások vásárolhatóak. Az üdülési csekknél megszokott papíralapú logisztika helyett tehát a Széchenyi Pihenő Kártya plasztikkártya formájában kerül forgalomba. Felhasználói köre jelenleg az üdülési csekknél lényegesen szűkebb: szálláshelyi szolgáltatások, vendéglátás, fürdőszolgáltatások és kezelések. FIGYELEM! A 2011 október 1. után adott Üdülési csekkek már nem tartoznak bele a Személyi jövedelem adó törvény szerinti kedvezményes adózással adható béren kívüli juttatás körébe. Tehát érdemes egyre inkább áttérni a Széchenyi Pihenő Kártyára.
Az elfogadott törvény szerint továbbra is béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás, és a törvény szövegének megfelelően azonban ez három egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló kártya alszámlájára utalható a következők szerint:
Hogy az egyes alszámlákon lévő összegeket milyen szolgáltatásokra lehet elkölteni, arról részletesebben itt tájékozódhat!